78./ VII. kazinczy utca 51. Azért mégiscsak mulatságos, hogy egy ép&iacu
78./ VII. kazinczy utca 51. Azért mégiscsak mulatságos, hogy egy építész nem csak kézjegyét, de konkrét márkajelzést hagy épületein. Erre gondoltam, ahogy önkéntelenül könnyezve álltam a Kazinczy utca 51. előtt. Azért könnyeztem, mert az augusztusi hőségben már a sokadik napot töltöttem a világ lüktető szívében, a 400-ban egy nagyjátékfilmnyi terjedelmű anyag és írói megrendszabályozásával, szétkommentezett, színes treatmentek felvagdosásával, egyes jelenetek megíratásával, megírásával és újraírásával. És akkor a monitorbámulástól kicsordult könnyeken át láttam meg a ‘logót’: ez a karcsú kis gothic horrorba illő torony Fodor Gyula műve. A gothic horror persze szokás szerint képzavar, ugyanis ez az épület a német patríciusházak felépítését idézi – nagyon tüchtig. De a részletek, a valóban barlangra emlékeztető dupla bejárat, a komor vízköpők és a több helyütt visszatérő pókmotívum rajzolják félelmetessé. No meg a lassú, de biztos rohadás*. Ez egy tuti egyedi mixtúra, amit a kötelező Ney Simon-féle puttókompozíció árnyal tovább. A környezetéből pedig mára teljesen kirí a ház, hiszen a zsidónegyed felfejtett szövetét ilyen-olyan újépítésű objektumokkal stoppolták meg, ebben a kontextusban pedig valami meghökkentő bravadonak tetszik a pókos ház negédessége. Ugyanakkor fel-le járva a lépcsőn konstatálom, hogy ez az egyveleg teljesen jól működik, főleg a miniatűr méretek miatt. Már alig emlékszem a régi Kazinczy utcára, amikor még minden ház ilyen kicsi, szűkös volt, de legfőképpen nagyon szomorú. Az a nagyszerű, hogy most még a rohadás sem szomorú. Ez a ház, az egykori Wieselmann és Társa üvegcsiszoló és Felhős Frigyes ötvösműhelye, ma egy jó kis időkapszula. *a 2007-es centenáriumi felújítás előtti állapotok az Örökség folyóirat egy archív lapszámából -- source link
#fodor gyula#szecesszió#gotham#műhely#kovácsoltvas